Üdvözlünk mindenkit ezen oldalon, mely megpróbálja bemutatni Jugoszlávia felbomlása során függetlenedő államok, Horvátország, Szlovénia véres honvédő harcát a belgrádi irányítás alatt álló Jugoszláv Néphadsereg és utód haderőivel szemben az 1990 - es évektől a háború végéig 1996 - ig. A témában a horvát nemzet oldaláról kerül bemutatásra a horvátországi függetlenségért  folyó polgárháború eseményeit,  haderőit,erőviszonyokat, hadműveleteket, történéseket. 

Az anyagok elsődlegesen nem politikai szemszögből mutatják  be a történéseket, hanem katonai szemszögből.  

 http://www.wolfline.eoldal.hu/

 

 

This is a military history website in the hungarian language. This „Hungarian-language” website tries to show in bloody patriotic war (1990-1996.) ongoing struggle against under the direction of Yugoslavian National Army (JNA) and Croatian Serb Republik Army (VRSK)www.wolfline.eoldal.hu/and another websitewww.wolfline2.eoldal.hu/ the Bosnian Serb Republik Army (VRS, Bosnian Republik Army (ARBiH),Bosnian Croat Army (HVO)  of independence during the breakup of Yugoslavia, Croatia, Slovenia, Bosnia and Hercegovina for the Hungarians who have an interest in this topic.  The material presented is not a political point of view, what is going on, but military point of view. The source-az1990-1996th wartime events transcribed Croatian, Serbian and Bosnian, something other processing based on international studies and articles.

  

 

 

 

     ..............................................................................................................................

 

  

Horvátország honvédő háborúját a "Horvátország háborúja 1990-1996." című több részből álló bevezető ,ismertető anyaggal, kronológiai bemutatóval és térképekkel  próbáljuk szemléltetni. Részletesen mutatjuk be egy-egy csatatér, harcmező, hadizóna történéseit  Kelet-Szlavónia / Baranya / Nyugat-Szerémség, Nyugat Szlavónia, Bánság, Lika, Észak-Dalmácia, Közép-Dalmácia, Dél-Dalmácia és az adriai szigetek, Horvátország tájegységein keresztül, valamint a Bosznia és Hercegovina területén lévő horvát "tamponzónák" Hercegovinán, Poszavinán keresztül.  

   

A Boszniában folyó harcokról, háborúról ,eseményekről a társweboldalon találhatók írásos anyagok:

  

                   http://www.wolfline2.eoldal.hu/

 

Véleményeiteket észrevételeteiket a Wolfline1000@gmail.com elektronikus címre várjuk.  

 

 ^{Figyelem a weboldal nem tekinthető tudományos szintű anyagnak. A tudományos szintű formai követelményeknek nem felel meg sem stilisztikailag ,nyelvtanilag, sem szerkesztés alapján. A fejezetekben szereplő anyagok ismertetők ,mely lábjegyzettel hivatkozással nem minden esetben van ellátva , a forrást a „ felhasznált irodalom” című fejezetbe szerepeltetjük.Több fejezetben szerepelnek rövidítések, horvát,szerb, bosnyák katonai kifejezések , szakszavak ,melyek nem kerültek fordításra . Mindezekért elnézést kérünk.Amennyiben anyagainkat, fordításainkat felhasználni kívánjátok, kérlek email címünkre (wolfline1000@gmail.com  jelezzétek . Az oldalon szereplő események, feldolgozások 1993.óta végzett "kutató" és információszerzés eredménye.A felhalmozott anyagok a webhálón részetekre történő megismertetése egy 2009.óta folyó folyamatos program eredménye. Az oldalon történő új bejegyzések megjelenését, vagy frissítések, kiegészítések beillesztését a már meglévő anyagokba, és egyéb érdekességeket a facebook oldalunkon követhettek nyomom. Jó olvasást mindenkinek, üdvözlettel "Wolfline".}

       

 

 

ttp://facebook.com/delszlavvalsag19901995

 

                      BEVEZETŐ

A Balkán félsziget nemzetei területeik és identitásuk védelme érdekében gyakran háborúskodtak egymással. A félsziget etnikai határai ide-oda tolódtak az egymással harcban álló felek közt, mely folyamatos feszültséget gerjesztett a nemzetiségek közt. A területi igények mellett a harcok másik  okozata a félsziget vallási sokszínűsége , mely nemzeti ellentéteket szült. A félszigeten keveredett a horvátok és szlovének által gyakorolt római katolicizmus, a szerb pravoszláv- ortodox , a román ortodox , a görög ortodox , a bosnyák-muszlim iszlámista , kisebb mértékben a görög katolicizmus és a református vallások. A nacionalista eszmék  indukálta viszályok kirobbanásában jelentős szerepet játszott a félsziget népeinek vallási különbsége, főképp a  ortodox-pravoszláv  és a katolikus , valamint a muszlim hitű nemzetek körében. 
A balkáni népcsoportok mindegyike az önálló nemzetállam kialakítását tűzte ki célul, így a félsziget népeinek összefogása az őket bekebelező nagyhatalmakkal szemben nem valósult meg. Pedig szükség lett volna a szövetségre, miután az Oszmán birodalom 1389. Rigó mezei csatát követően megszállta a balkán, majd 1878-ban az Osztrák-Magyar Monarchia (OMM).
A szövetség első jelei az 1912-13-as első balkáni háború kirobbanásakor mutatkozott, mikor Szerbia, Montenegro, Bulgária, Görögország nemzetállamai összefogtak , egymás közti viszálykodást félretéve szövetségre léptek az Oszmán birodalommal szemben. Természetesen a nagyhatalmak sem maradtak ki ,hiszen a világuralmi eszmék , a szövetségesek , csatlós államok gyarapítása végett Oroszország a pánszlávizmus jegyében a szerbek segítségére sietett , míg az OMM , Nagy – Británia, Németország, Olaszország az orosz térnyerés ellensúlyozására az Oszmánok oldalára állt. A háborút végül a London-i egyezmény zárta le. Az egyezmény értelmében az egykori balkáni Oszmán területek a félsziget nemzetállamai  osztoztak, mely a határok újra rajzolásával megtörtént. Az egyezmény eredménye képen létrejött a muszlim Albánia . A Makedónia, és a vegyesen muszlim és pravoszláv lakta Raska/ Szandszák  területei felosztásra kerültek a szerbek, bolgárok és a görögök közt. A szerbek megkapták Raska/Szandzsák és Makedónia egy részét . A bolgárok a görögök pedig makedón területeket. 
Görögország a megszerzett makedón területeit a mai napig Macedonia tájegységnek nevezi, hasonlóan a szerbekhez ,akik szinten meghagyták Macedonia néven a megkapott makedón részt. Később a második világháború után pedig a Tito-i Jugoszlávia egyik tagköztársasága lett ,meghagyva a Macedonia elnevezést. A Jugoszláv polgárháború után függetlenedő Makedónia szintén meghagyta a nevében a Macedonia elnevezést ,mely a mai napig feszültséget okoz a görög-makedón viszályban , hiszen a görögök azon az állásponton vannak, hogy Makedónia változtassa meg az államnevét ,mert az ugyanazt a nevez viseli ,mint Görögország Makedóniával szomszédos megyéje ,Macedonia. 
Na de már a London-i egyezmény utáni „ földosztás” sem zajlott le zökkenő mentesen ,hiszen a határmódosítások, ki mekkora területet birtokolhat a szétosztott területekből, újabb viszályokat eredményezett. Több „földbirtokos” nem volt megelégedve , illetve nem értett egyet a területi felosztás arányával. Szerbia , Görögország és Románia hadba lépett Bulgária ellen . Bekapcsolódott Törökország is, tekintettel a Bulgáriában élő türkökre , így támogatta a trojkát a bolgárokkal szemben. Ezzel kirobbant a második balkáni háború.
A háborút egy újabb egyezmény, a Bukarest-i paktum zárta le 1913-ban. Az egyezmény ismételt területi felosztást eredményezett , mely értelmében a vesztes Bulgáriától a korábban ,az első balkáni háborúban ,Makedóniából és Trákiából megkapott területeit. 
Az 1978-as években az Osztrák-Magyar monarchia rátette a kezét a balkánra. Jelentős kulturális értékeket hozott ,de a dualista jelleget egyre jobban kétségbe vonta a monarchia balkáni terjeszkedése. Boszniai hódítását követően a megerősödő szerb nacionalisták szembeszálltak a monarchiával. Szervezkedésük csúcs pontja volt, mikor a „Fekete kéz” nevű nacionalista csoportjuk tagja , Gavrilo Princip 1914,06.28-án merényletet követett el Sarajevo-ban Ferenc Ferdinád a monarchia császára ellen. A császár a támadásban életét vesztette. 
Kirobban az I. Világháború. A szerb nacionalista támadást követően a monarchia hadat üzent Szerbiának. További nagyhatalmak sorra foglaltak el szövetségi pozíciókat az adott felek oldalán. Természetesen az Orosz Birodalom Szerbia mellé állt . Az OMM –val azonnal szövetségre lépett Németország, Bulgária, Törökország. 
Az I.Világháború az OMM és szövetségesei kudarcával zárult. Szerbia 1918.12.01. megalakította a Szerb-Horvát-Szlovén Királyságot, mely Szerbia, Bosznia, Montenegro, Makedónia, Szlovénia , Vajdaság ,Koszovó részeit foglalta magába. A királyság központi irányítását a szerbek fokozatosan birtokukba vették, mely 1929.01.06-án I.Sándor szerb király diktatúrájához vezetett. A király a királyságot átnevezte Jugoszláv Királyságnak.A Jugoszláv Királyság 1941. áprilisáig élte fénykorát ,mikor is a II.Világháború kitörésével, a tengelyhatalmak elfoglalták és részekre osztották. 
A II.Világháború Szövetséges Erői, köztük Szerbia követték a megelőző világháború politikáját. A szerbek vezetője Josip Broz Tito lett, aki partizánjaival a Szövetséges Erők oldalán gerilla harcot folytatott a Tengelyhatalmak ellen a Jugoszláv Királyság egykori országában. Tito egyesítette a jugoszláv partizánokat ,ezzel karizmatikus személyévé vált. 
A II.Világháború a Szövetségesek győzelmével zárult , ezáltal Tito szabad kezet kapott, és lehetősége adódott Szlovénia ,Szerbia, Horvátország, Bosznia, Makedónia országaiból létrehozni a Jugoszlávia-i szövetségi államot, mely államban ezen országok tagköztársaságok lettek. A Magyarországtól elvett Délvidék (Vajdaság ) ,valamint az Albániától megszerzett Koszovó szintén beépült a szövetségi államba ,mint autonóm tartományok. 
1963.04.07. Tito reformjai által megalakul a Jugoszláv Szocialista Köztársaság (JSZK). A JSZK egészen Tito haláláig működött. A JSZK belül minden tagköztársaság rendelkezett saját alkotmánnyal, parlamenttel köztársasági elnökkel, miniszterelnökkel . Ezen tagköztársaságok alá voltak rendelve a szövetségi hatalomnak , mely Beograd-ban székelt. A szövetségi hatalom gyakorolta a központi irányítást, elnök ,parlament és az ideológiai eszmét adó kommunista párt révén. A centrális szövetségi hatalommal szemben egyes tagállamok ,horvátok, albánok  többször felléptek , több önállóság és függetlenség kicsikarása végett. Ez természetesen feszültséget okozott „ Horvát tavasz 1970-71.”
1989-1990. években, mikor a Szovjetunió felbomlott és a Közép-Kelet Európa egykori „szovjet gyarmatai” kivívták függetlenségüket ,Jugoszláviában is elindult egy folyamat, mely a későbbiekben polgárháborúvá fajult.
Tito halála után már egyértelműen kibontakoztak a Jugoszláv szövetségi kommunista állam bomlásának virágai. 1980-tól a jugoszláviai gazdaság és politika elindult a szétesés útján. A tagállamok közti etnikai feszültség képen tüntetések sorozata ingatja meg a szövetségi kommunista hatalmat Beograd-ban. A koszovói albánok önállósági igényeik kifejezése végett tüntetésbe kezdenek , mely felerősíti a szerb nacionalista eszmék térnyerését. A szövetségi államon belüli ,gazdaságilag jobban álló tagköztársaságok, Szlovénia, Horvátország ,fokozatosan távolodtak el a Beograd-i vezetéstől. A szerb szövetségi hatalom tisztában volt azzal, hogy Jugoszlávia éléstárát jelentő két tagállam nem válhat ki, azoknak továbbra is el kell látni a gyengébb gazdasággal rendelkező Montenegro, Makedónia , Bosznia tagállamait. Az elszerbesedett szövetségi hatalomragaszkodott a föderáció fenntartásához. 
Az európai recesszió , valamint a rossz gazdaságpolitika a JSZK fokozatos hanyatlását okozta. A válság mellett viszont nőt a népszaporulat ,főleg az albán részeken, valamit Boszniában Alija Izetbegovic vezetésével egyre nagyobb teret nyert a muszlin vallás. A nacionalista eszmék   a tagállamokban és tartományokban felerősödtek, és folyamatosan szivárogtak be a politikába. 
Az ideológiai és társadalmi problémák 1989-1990. évre elérték csúcspontjukat. A szövetségen belül felerősödő nacionalista törekvések révén , a „pánszerb” eszmék előretörő terjedése és uralma a tagköztársaságokban   feszültséget eredményezett. 
1986-ban a Szerb Kommunista Szövetség elnökévé választotta Slobodan Milosevic –cset , aki 1987-es központi bizottsági ülésen a szerb nacionalizmus és a szövetségi hatalom teljes birtoklása mellett döntött. Ezzel újabb tüntetés hullám indult meg az autonóm tartomány  koszovói albánok körében , akik az Albániához való csatlakozásuk kinyilvánításával gerjesztették a puskaporos hangulatot. Bár a szerb szövetségi hatalom tett látszólagos engedményeket az albánoknak, azok a Szerbiából való kiválás és a szövetségen belüli az önálló Koszovó tagköztársasági státuszt akarták megvalósítani.
1990. a választások éve Jugoszláviában. Folyamatos albán tüntetések és feszültség jellemezte a légkört. A Milosevic vezette szövetségi hatalom erőszakkal lépett fel az albán tüntetőkkel, nem gyengítette más tag köztársaság bizalmát Baograd-dal szemben. A választások eredménye  képen a tagköztársaságok megerősödtek , Szlovénia, Horvátország , Bosznia . A szövetségi hatalom gyengült és nem bírta megtartani hatalmát ,mely a szlovén és horvát tagköztársaságok eltávolodásához vezetett. A szövetségi hatalom megtartotta kezében a hadsereget a Jugoszláv Néphadsereg (JNA) irányítását.
1991. 06.26-án Szlovénia és Horvátország kinyilvánította függetlenségét , önállóságát, szuverenitását, kiválását a Jugoszláviából. Ezzel elkezdődött egy merőben más korszak a térségben. A történelmi határok , mint leendő országhatárok védelme érdekében sorra alakulnak meg  szlovén és horvát rendőri és katonai erők. 
A Beograd-i szövetségi hatalom nem engedett a szlovéneknek és horvátoknak és 1991.06.27-én fegyveres erejével a JNA –val. Megtámadja Szlovéniát. 
1991.06.21-én James Baker az USA külügyminisztere Beograd-ba látogatott, ahol találkozott Slobodan Milosevic-csel. Az USA akkori külpolitikája, az első öböl háború befejezésével inkább konfliktus helyzet kerülő volt , ezért  Milosevic-cset a szövetségi állam támogatásáról biztosította, nem ismerte el a szlovén és horvát szuverenitást. 
Miután a JNA megtámadta Szlovéniát az úgynevezett „tíznapos „ háború elkezdődött. A háború kiszélesedése végett az Európai Közösségek diplomáciai fellépése révén 1991.06.28-tól fegyver embargót léptetnek életbe Jugoszláviával szemben ,majd elérik azt ,hogy  1991.07.07-én a harcoló felek Brioni szigetén tűzszüneti megállapodást kössenek.  Végül 1991. októberében a JNA kivonul Szlovéniából. A Beograd-i szövetségi hatalom ezzel elismerte Szlovénia függetlenségét, de Horvátországét nem. 
A háború nem ért véget. Folytatódott Horvátországban. A szövetségi hatalom kijelentette, hogy akkor járul hozzá a horvátok kilépéséhez ,ha a horvátországi szerbek lakta területekre nem tart igényt a horvát vezetés. Ezzel a horvátok nem értettek egyet ,főleg azért sem ,mert a szerbek a területi határokat az un. „Seselj vonalon” húzták meg, Virovitica.Karlovac-Karlobag irányába. 
A horvátok folyamatosan fegyverkeztek és töltötték fel sorozással rendőri és katonai egységeiket. Megalakul a horvát Nemzeti Gárda (ZNG) és a rendőrség (MUP).
A szerb hatalom a horvátországi szerb lakta járásokban támogatta a szerb miliciák és fegyveres lázadó csoportok szervezését. Mely erőket a helyi horvát rendfenntartók elleni támadásra vetette be, hogy destabilizálja a horvátokat, és indokot adjon a JNA két fél közti „békéltető és rendfenntartó „ erőkénti bevetésére Horvátországban.  A horvátországi  300 000 szerb kikiáltja saját köztársaságukat „Krajina Srpska Republika”. A köztársaság élére a karmatikus Milan Babic szerb politikust választották. Védelmük érdekében pedig saját fegyveres erőt alakítanak ki a JNA támogatásával.
1991.08.05-én  Ausztria és Magyarország , majd 27-én az Európai Közösség tagállamai is elismerik Szlovénia és Horvátország függetlenségét. 1991.09.07-én Hague (Hága)-ban békekonferencia keretén belül Lord Carrington brit külügyminiszter vezetésével tárgyalásokat folytat a szlovén, horvát, szerb, makedón vezetés. A konferencia nem hozta el a várt eredményt a harcok kiújultak . Az EK számára világossá vált ,hogy a továbbiakban békére nem csak tűzszünetre számíthat. A Biztonsági Tanács fegyver embargót hirdet, majd az EK további gazdasági ,pénzügyi ,olaj embargót vezet be Szerbiával szemben. Virágzik a fegyver és olaj csempészet. 
1991. őszén   lezajlanak a „laktanya harcok”. A JNA kivonja erőit Horvátországból, de a szerbek lakta részeken támaszpontokat létesítenek. A JNA egységeit Boszniában egyesíti a z ősz végi horvátországi hadműveletei elindítására.

1991. 10.18-án a brit külügyminiszter Carrington béketervvel lép (Carrington terv) elő, mely csődöt mondott, Milosevic elutasította azt.
1991. novemberében jugoszláviai államfői testület (Szerbia és Makedónia) az ENSZ békefenntartó beavatkozását kéri, miközben decemberében a JNA megtámadja Dubrovnik-ot. 
A harcok kitörésével menekült hullám indul el, mely során a horvátok ( 500 000 ) a szerbek lakta területekről a szerbek ( 230 000 ) a horvát lakta régiókból menekülnek el. Súlyos menekült válság alakul ki.
Az Európai Közösségek továbbra sem lép fel katonailag . 1991.10.08-től a térség irányítását az ENSZ átveszi a EK-tól ,annak tehetetlensége miatt. Az ENSZ részéről Cyrus Vance megbízott jár el az ügyben  , aki eliri Milosevic-nél ,hogy ENSZ erőket küldjenek Horvátországba. Milosevic azzal a kikötéssel járult hozzá, hogy az Unprofor erők nem az államhatárokra ,hanem az etnikai határokra irányítsák , az az a Szerb Krajina Köztársaság  ,mint etnikai zóna határaira.
1992. 03.07-től folyamatosan érkezett a 14000 fős nemzetközi békefenntartó kontingens Horvátországba, ahol kialakították a demilitarizált (DMZ) és védzónákat (UNPA).
A harcok tovább folytatódtak és átterjedtek Boszniára. Az ENSZ a háború elkerülése végett 1992. februárban előállt a boszniai „Cutileiro terv” tervvel, melyet 1992.03.18-án a boszniai szerb ,horvát és bosnyák felek aláírásukkal szentesítettek. A terv alapján Bosznia önálló államiságot kapott volna, ahol az országot etnikai alapon hét kantonra osztották . Az önálló államot az EK és az USA elismerték. A tervet azonban csak a bosnyákok fogadták el , a szerbek és horvátok ne. Mindkét fél az anyaországukhoz (Szerbia ,Horvátország) való tartozásuk és Bosznián belüli önálló államaikhoz ragaszkodtak. Ennek hangot adva 1992.04.07-én a boszniai szerbek , Radovan Karadzic irányításával kikiáltják önálló államukat „ Srpska Republika Bosnija” , 1992.07.02-én pedig követték őket a horvátok, akik Mate Boban vezetésével kikiáltották saját államukat „ Hrvatska Herceg-Bosna Republika”. A boszniai muszlin bosnyákok ,Alija Izetbegovic vezetésével Bosznia Köztársaságát kiáltották ki. Ezzel a    Cutileiro terv  elvesztette értelmét. 
A háború elkerülhetetlen volt. Bosznia horvát lakta részeiben ,Hercegovinában és Poszavinában már megtörtétek e fegyveres konfliktusok a helyi horvátok és a JNA közt, mivel a JNA Boszniából indított Horvátországi hadműveleteit a helyi horvátok a horvátországi horvátok támogatása képen minden erővel megpróbálták megakadályozni. A boszniai horvát fegyveres csoportok ekkor még a Horvátországban megalakult un. nemzeti önvédelmi HOS erőkbe léptek be.  
Mindhárom boszniai „nemzeti miniállam” szuverenitásuk ,területi integritásuk végett azonnal létrehozták saját rendőri és katonai erőiket. A szerbek a JNA, később szerbiai szövetségi hadserege támogatásával, a horvátok a horvátországi hadsereg a bosnyákok pedig a muszlin közel-keleti és perzsa öböl beli országok támogatásával .

A háború effektíve  1992.április 4-től indult el, mikor is Sarajevo-ban lévő JNA a bosnyák tüntetőkbe lőtt. Megelőzőleg már a JNA folytatott hadműveletek Bosznia területén a horvátországi offenzívája során, mikor a dél dalmáciai katonai műveletek során támadást intéztek a hercegovinai Ravno horvát lakta település , illetve horvátországi Krajina tájegységben folytatott műveleteikben Unista elfoglalása során.   
A szemben álló felek létrehozták hadseregeiket. A JNA ekkora már teljesen szerb volt, hiszen a nem szerbek (szlovénok, horvátok, bosnyákok,albánok ) dezertáltak , illetne a sorozásokon nem jelentek meg. A JNA struktúrálisan megszűnik , létrejön a Szerbia hadserege SFRJ ,valamint a boszniai szerb hadsereg a VRS , Ratko Mladic vezetésével, és a horvátországi szerb hadsereg VRSK.   A boszniai horvátok a HR HB Republika politikai vezetésével megalakítja a saját hadseregét a HVO-t, a bosnyák muszlimok pedig az ARBiH –t. 
A háború kirobbanása az etnikai tisztogatásokkal párosult, ahol mindhárom szemben álló fél igyekezett nagyobb területekhez jutni. A megszerzett területeken csak a saját etnikai hovatartozású polgárait tűrte el, a többi lakót elzavarták, vagy genocídium  áldozatává váltak. 
1993. évben az USA elnöké választották Bill Clington –t. Az USA politikája megváltozott ezzel a balkáni térség iránt.A Clinton kormány és az Európai Közösség , ENSZ egyértelműen a független Horvátország és Bosznia és Hercegovina mellett lépett fel, minden támogatás megadva. Boszniába küldött Unprofor erők támogatására a USA a NATO beavatkozás mellett döntött , tekintettel arra, hogy a boszniai szerb fél folyamatosan áthágta az ENSZ békéltető határozatait .  A külföldi nyomás hatására szépen lassan Milosevic is kihátrált a boszniai szerbek mögül ,ezzel megpecsételve sorsukat. 1995. januárban az USA külügyminisztere révén kieszközölt bosnyák-szerb tűzszünet gyorsan kudarcot vallott .A szerbek megtámadták Sarajevo-t. Válaszul a NATO légitámadást hajtott végre VRS állások ellen, de fel kellett függesztenie a támadást ,mert a szerbek 1995.05.26-án 3701 fős UN  katonát foglyul ejtettek és túszul tartottak. Az USA már a teljes intervenciót támogatta ,és hajlandó volt katonának adni a térségbe küldendő újabb 12500 fős békefenntartó erőbe. 
A nemzetközi felháborodást és szerb hatalom elleni ellentétet tovább növelte az 1995. 07.11-i VRS offenzíva , mely során a VRS erők több UNPA zónát is elfoglaltak, köztük Srebrenica-át, ahol több mint 8000 bosnyák férfit és fiút kivégeztek és 23000 bosnyákot elüldöztek. A VRS erők műveletet indítottak Gorazde ellen is , valamint Bihac és Sarajevo bevételére. A NATO légitámadással válaszolt  ,mely során az 1995. 08.30.  „Delibaret force” művelet keretén belül légicsapást hajtottak végre VRS álláspontok ellen.   
  
1995.év augusztusában a horvátországi szerbek és hadseregük elhagyni kényszerülnek Horvátországot . A horvátok a külföld által (USA) támogatott és hozzájárult Oluja 95 hadművelet ,majd a Dráva szögi hadművelet végrehajtásával Horvátország efész területét birtokukba vették. Ezzel a Krajina szerb köztársaság megszűnt létezni , a VRSK kapitulált.

1995. szeptemberben Milosevic fegyverszünetet kért , melynek inkább taktikai célja volt, mint valós békekötési szándéka. A NATO szeptember elején ismét légitámadásokat intézett a boszniai hadsereg állásaira. Ezzel a NATO és az ENSZ végül elérte célját , 1995. 09. 13-án Milosevic tárgyalásokat folytatva a boszniai szerb vezetőkkel R. Karadzic és R. Mladic  -val, ahol megállapodtak abban ,hogy beszüntetik a VRS katonai műveleteit Boszniában. 
A meggyengült VRS –re a végső csapást a közös horvát- bosnyák hadműveletek jelentették 1995. őszén . A VRS –t a kapitulációtól a nemzetközi nyomásra kieszközölt 1995. október 5-i tűzszünet megkötése mentette meg, mely 12-től életbe lépett.
Az USA külügyi államtitkár helyettese Richard Holbrooke kezdeményezésére a szemben álló felek az USA Ohio állambeli Dayton városában Wright-Patterson légibázisán 1995. november 1-től béketárgyalásokat folytattak egymással. A felek elfogatták Bosznia és Hercegovia függetlenségét , annak  51 % -ban horvát-bosnyák föderációra (ezen belül horvát autonómia) és 49%-ban boszniai szerb autonóm államra történő felosztását. Úgy a föderációnak mint a szerb autonóm államnak külön elnöke, parlamentje és kormánya lett, de közös lett a külügy , haderő, külkereskedelem,melyet a Sarajevo-ban ( főváros) székelő szövetségi hatalom irányít, meghatározott ciklusonként váltva a szövetségi elnököt a szerb , horvát és bosnyák vezetőkből. Az egyezmény kitétele volt a háborús bűnösök elleni közös fellépés és közreműködés a Hágai Nemzetközi Bírósággal.

1995. november 21-én Slobodan Milosevic szerb , Alija Izetbegovic bosnyák , Franjo Tudman  horvát államfők és Warren Christopher USA külügyminiszterre aláírták a Dayton-i egyezményt melynek eredménye képen a Biztonsági Tanács megszüntette a fegyverszállítási és gazdasági embargót . 
A Dayton –i egyezmény alapján 1995.12.14-én Paris (Párizs) -ban megkötetett a  több éves polgárháborút lezáró békét. 
 

 

"""  Az egyes írásos anyagokban használjuk a horvát, szerb, bosnyák nyelvben használt:

đ= dsz,  

č= cs 

 

 

 

 

 

ć=ty 

 

 

betűket  de egyes témákban nem, ezért valamint a helyesírási és formai hibákért ezúton elnézést kérünk.

Hogyan működik a HuPont.hu?

A webhely és lapjainak szerkesztéséhez jelentkezz be a "Bejelentkezés" linkre kattintva.
Ezután a felső szerkesztő sávon keresztül elérhető "Segítség" oldalon elolvashatod a weblap létrehozás egyszerű lépéseit!

Érdemes figyelmesen elolvasni ezt az ismertetőt! Javasoljuk, hogy olvasás közben probáld ki a működést, gyakorolj egy kicsit, mielőtt nekilátsz a honlapod oldalainak elkészítéséhez!

Ezt a szöveget most nyugodtan kitörölheted!

Ha még nem kértél és regisztráltál HuPont.hu weblapot akkor itt megteheted:

Saját Honlap Ingyen

Oldal: Ismertető
Horvátország Honvédő Háborúja 1990-1996. - © 2008 - 2024 - horvatorszaghaboru.hupont.hu

Az ingyenes honlapkészítés azt jelenti, hogy Ön készíti el a honlapját! Ingyen adjunk: Ingyen Honlap!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat